Petre Roman miniszterelnöknek a KGST szófiai összejövetelén elmondott beszédét közi a lap. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Dr. Pálfalvi Attila egyetemi tanár néhány napja miniszterhelyettesi rangban irányítja az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Osztályát. Ki kell alakítani a nemzeti kisebbség iskolahálózatát, vissza kell térni az anyanyelvű oktatásra, vázolta fel a feladatokat. Újra kell választani a tanfelügyelőségeket. Õsztől indul a Bolyai Egyetem, az Univerzitás, amely magába foglalja az összes magyar felsőoktatási intézetet, így a kolozsvári Zeneművészeti és a Képzőművészeti Főiskola magyar tagozatát. A kolozsvári Politechnikai Intézetben /a műszaki egyetemen/ is megszervezik a magyar nyelvű műszaki oktatást. Most történt az új kari vezetőség megválasztása, egyetlen magyar nem került be a vezetőségbe. Pálfalvit mélyen felháborította ez az eljárás. Nagyon fontosnak tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatást. Mostani tisztségét is úgy vállalta el, hogy hetente lejár Kolozsvárra előadást tartani. /Pápai Judit: Festina lente! = A Hét (Bukarest), jan. 11./
1990. január 15.
A Romániába látogató Hans-Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét jan. 15-én Bukarestben fogadta Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök. Iliescu elnök leszögezte, hogy a Nemzeti Megmentési Front platformja határozott előírásokat tartalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
1990. január 28.
Jan. 28-án a román történelmi pártok /Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt/ hívei tüntettek Bukarestben kommunistaellenes és frontellenes jelszavakkal, követelték a Nemzeti Megmentési Front lemondását, egyetemista csoport csatlakozott hozzájuk. A minisztertanács épülete előtt tankok álltak. Később megjelentek a front mellett tüntető tömegek, és elsodorták a történelmi pártok tüntetőit. A téren megjelent és rövid beszédet mondott Iliescu és Petre Roman, az emberek megtapsolták őket. /Román Győző: Egy csoport nem nép. Elsodorta a felháborodott tömeg a történelmi pártok embereit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1990. február 3.
Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatában kifejtette, hogy két ízben tárgyalt Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel az oktatási kérdésekről. Sajnálatukat fejezték ki azért, mert a román nyelvű sajtóban magyarellenes rágalmazó kampány indult. A szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben tudta és beleegyezése nélkül ne szülessen döntés. Az RMDSZ ragaszkodik a Bolyai Tudományegyetem és más kisebbségi felsőoktatási és kutatóintézetek visszaállításához. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elégtétellel vette tudomásul, hogy az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős miniszterhelyettesévé dr. Demény Lajos történészt nevezték ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1990. február 11.
James Baker amerikai külügyminiszter hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, febr. 11-én találkozott Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel, majd a nagykövetség épületében a politikai pártok, szervezetek, valamint az egyházak képviselőivel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
1990. február 17.
Petre Roman miniszterelnök febr. 17-én érkezett Párizsba, a repülőtéren Michel Rocard miniszterelnök fogadta, majd Roman Francois Mitterand köztársasági elnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1990. február 23.
Mag Péter a Romániai Magyar Szó febr. 17-i számában közreadta a Rompres febr. 13-i híre alapján, hogy az Oktatási Minisztérium egyik munkatársa arról tájékoztatta a Romprest, hogy a minisztérium tudomására jutott: több erdélyi iskolában külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajztankönyvet osztottak szét. Mindezt Octavian Stanasila, az egyik miniszterhelyettes aggasztónak tartotta. Mag Péter felkereste az Oktatási Minisztériumban Octavian Stanasilát és megkérdezte, mi a véleménye arról a galaci kezdeményezésről, hogy román tankönyveket gyűjtenek és adományoznak szovjetmoldáviai, azaz besszarábiai román iskolásoknak, továbbá mi a véleménye a magyar nyelvű tankönyvek adományozásáról. A galaci kezdeményezésbe nem avatkozik bele, mert a szovjetek megharagudhatnak. A magyar tankönyvekről szólva először szabadkozott, a magyarok és románok megértik egymást, neki magyar barátai vannak, végül csak kibökte: minek kell sietni az iskolák szétválasztásával, megjön az ellenhatás, a Vatra Romaneasca. A magyarok nagyon előretörtek az országban, a román földön mégsem lehet azt csinálni, amit egyesek akartak. Octavian Stanasila tagadta, hogy a Rompresnek nyilatkozott volna a tankönyvek ügyében. Mag Péter hozzátette: Petre Roman miniszterelnök párizsi látogatásakor kijelentette: külön magyar nyelvű iskolákra nincs szükség. /Mag Péter: Kéz a kézben. = Romániai Magyar Szó, febr. 23./
1990. március 8.
Petre Roman miniszterelnök márc. 8-án fogadta dr. Moses Rosen főrabbit, aki a zsidó lakosságot ért antiszemita támadásokról adott tájékoztatást. A kormányfő kijelentette, hogy a kormány nem tűr meg semmilyen fasiszta megnyilvánulást, nemzetiségi megkülönböztetést és megteszi a szükséges intézkedéseket. Dr. Moses Rosen ugyanezen panaszával felkereste Sergiu Celac külügyminisztert és N. Stoicescu vallásügyi minisztert is. A főrabbi találkozott Allan Greennel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1990. március 22.
Márc. 22-én Kovászna megye közigazgatási vezetői, RMDSZ képviselői, valamint az üzemi sztrájkbizottságok tagjainak jelenlétében telekonferenciát folytattak Petre Roman miniszterelnökkel, tájékoztatva a kormányfőt a megyében folyó sztrájkról, a magyar nemzetiség jogos követeléseiről, követelték, hogy a kormány helyesbítse közleményét. Elítélték a sajtó, a rádió és televízió tendenciózusan magyarellenes megnyilvánulásait. Petre Roman ígéretet tett konkrét intézkedésekre, a nemzetiségek jogos elvárásainak messzemenő figyelembevételével. Megígérte, hogy a telekonferencia tényeinek megfelelően kormánynyilatkozat hangzik el a rádióban. A miniszterelnök kérte, hogy a megye követeléseit juttassák el hozzá. A megbeszélést követően a sztrájkbizottságok úgy határoztak, hogy felfüggesztik a sztrájkot, ugyanakkor márc. 29-ig minden nap egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./
1990. március 23.
Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenetet intézett Németh Miklóshoz, Magyarország kormányfőjéhez és ebben rámutatott: megkapta a magyar miniszterelnök szóbeli üzenetét és meglepte az, ahogyan a lezajlott eseményekkel kapcsolatos problémákat tárgyalja. Petre Roman szerint a kívülről jövő bujtogatás zavargásokhoz vezetett, különösképpen Marosvásárhelyen. Az erőszakos cselekmények nyílt támadást jelentenek a román nép érzései ellen. Az "utóbbi időben olyan nem kívánt helyzet alakult ki, hogy a magyar politikai élet neves személyiségei a szóhasználat és számos lépés révén mind hangsúlyozottabban barátságtalan magatartást tanúsítanak Romániával és a román néppel szemben. Fennáll a romániai magyarok politikai szervezetei, közöttük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kompromittálásának reális veszélye a felettük való külső gyámkodás tendenciája miatt." /Petre Roman miniszterelnök szóbeli üzenete Magyarország kormányfőjéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1990. március 23.
Az RMDSZ Hargita megyei vezetősége a kormányhoz, Petre Roman miniszterelnökhöz címzett nyílt levelében tiltakozott a román kormány márc. 21-i közleménye miatt, mert az elhallgatta a magyarellenes pogromot, meghamisítva a tényállást. Az eseménysorozat kiváltó okai nem a márc. 15-i megemlékezések voltak, a magyarellenes provokációk jóval előbb megkezdődtek és a kormány passzív magatartása miatt nyertek teret és torkolltak a márc. 20-i tragédiába. A televízió, egyes központi és helyi sajtószervek, félretájékoztatási kampányok hozzájárultak a véres események kirobbanásához. Folyt a soviniszta uszítás. A marosvásárhelyi rendfenntartó szervek passzívak voltak. Megrendült a bizalmuk a kormányban. /Románia kormányának, személyesen Petre Roman miniszterelnöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1990. március 24.
Márc. 24-én Petre Roman miniszterelnök fogadta Szűts Pál magyar nagykövetet. A nagykövet ismertette országa álláspontját a marosvásárhelyi eseményekről és kifejezte a magyar fél aggodalmát. A kormányfő szerint márc. 15-én tízezer magyar állampolgár érkezett a rendezvényekre, amikor a román nép érzelmeit sértő dolgok történtek. Azt kérte, hogy fékezzenek meg minden olyan akciót, amely sérti a román nemzeti érzelmeket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1990. március 27.
Petre Roman miniszterelnök márc. 27-én váratlanul Kolozsvárra látogatott és tárgyalásra hívta meg az RMDSZ és a Vatra Romaneasca képviselőit. Az RMDSZ nevében Kapcza Imre sajnálatát fejezte ki, hogy erre a látogatásra nem korábban került sor. Utalt a Vatra magyarellenes, uszító nyilatkozataira. Petre Roman kifejtette, hogy a kormány sohasem vonta kétségbe a kisebbségi jogok érvényességét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1990. április 18.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 16-án Spanyolországba utazott, üzletemberekkel tárgyalt, ápr. 17-én és 18-án Felipe Gonzales kormányfővel találkozott. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, valamint egy hosszúlejáratú kölcsön lehetőségéről. János-Károly király is fogadta Petre Romant. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése, szögezte le Petre Roman. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1990. május 9.
Petre Roman miniszterelnök máj. 9-én Belgrádban Ante Markovics miniszterelnökkel tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10., MTI/
1990. május 11.
Petre Roman miniszterelnök Andrej Lukanov bolgár kormányfő meghívására egynapos látogatást tett Szófiában. A gazdasági együttműködésről tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1990. május 26.
Az RMDSZ Kovászna és Hargita megyei szervezetei Petre Roman miniszterelnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak a kormányfő által aláírt, az 1990/91-es tanév működését szabályozó 521/1990-es határozata ellen. Ez a határozat ellentmond a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i kiáltványának és Petre Roman által kiadott márc. 23-i közleménynek, korlátozza a kisebbségeket abban, hogy megteremtsék saját tanintézeteiket. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei szervezeteink állásfoglalása részletezi az 521/1990-es határozatnak a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó intézkedéseit. A határozat antidemokratikus, mert leszögezi, hogy az oktatás minden fokon román nyelven történik. "A nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre is." Ez hátrányos megkülönböztetést jelent. A határozat felsorolta a nemzeti kisebbségek számára szervezendő iskolatípusukat, ebből hiányzik a szakoktatás. Az egyetemi oktatást taglaló fejezetben szó sincs az anyanyelvű oktatásról. A rendeletnek egy másik szakasza szerint a szükségletnek megfelelő beiskolázási számokat lehet megállapítani a kisebbségek anyanyelvén történő felsőfokú képzésben. A központilag összevont tanügyi irányítás ugyancsak kisebbségellenes. Az RMDSZ követeli az óvodától az egyetemig önálló nemzetiségi oktatást biztosító kormányhatározat kibocsátását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
1990. május 29.
Az RMDSZ tiltakozást juttatott el Iliescu elnöknek, Petre Roman miniszterelnöknek és Mihai Sora oktatási miniszternek a kormányfő által aláírt 521. sz. határozattal kapcsolatban, amely korlátozza a nemzetiségi oktatás lehetőségeit. Az RMDSZ kéri a határozat felfüggesztését, hozzátéve, hogy annak kidolgozásában nem vett részt, a tervezetet nem juttatták el a kisebbségi szervezeteknek. A határozat olyan kereteket ír elő a kisebbségeknek, amelyek elmaradnak a kisebbségi oktatás diktatúrabeli kereteitől. /Az RMDSZ Elnökségének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./ Balázs Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Tiltakozunk! címmel részletezte a határozat kisebbségellenes részeit. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1990. május 30.
A kormány végleg visszahívta a csak néhány hónapja kinevezett párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu professzort. A nagykövetet egyszer már hazarendelték, mert hivatalos felhatalmazás nélkül találkozott Svájcban Mihály volt román király megbízottaival. Paleologu Petre Roman miniszterelnököt is bírálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1990. június 4.
A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1990. június 8.
Az olasz kormány meghívásának eleget téve - több ország állam- és kormányfőjével együtt - Petre Roman miniszterelnök is részt vett Milánóban jún. 8-án a labdarúgó világbajnokság megnyitóján. Petre Roman tárgyalt Giulio Andreotti kormányfővel, Francesco Cossiga köztársasági elnökkel, majd találkozott Carlos Saul Menem argentin és Collor de Mello brazil elnökkel. Petre Roman olasz üzletemberekkel is tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1990. június 12.
Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1990. június 14.
Jún. 14-én még előfordultak kisebb összetűzések Bukarestben. A Zsil-völgyi bányászok csoportjai behatoltak az Egyetem tér övezetébe, átkutatták az egyetemet. Különböző csoportok behatoltak a Liberális Párt és a Nemzeti Parasztpárt székházaiba, "a bányászok minden ott talált holmit kirámoltak". Petre Roman miniszterelnök fogadta a bányászok képviselőit. A téren 26 felgyújtott gépkocsit számoltak össze. Az Egyetem téren a bányászok és rendőrök közös alakulatai végezték az igazoltatásokat. Ion Iliescu elnök beszédet mondott nagyvállalatok dolgozói és a bányászok előtt. Iliescu szerint a hatóságok ellen fellépők azonosak a jan. 12-én, jan. 28-án és febr. 18-án zavartkeltőkkel, csakhogy most legionárius módra szervezkedtek. Máj. 20-án a nép demokratikus vezetőséget választott, most ezt akarták erővel megdönteni. Iliescu felszólította a lakosságot, segítsen a tettesek kézre kerítésében. A Romania Libera újság vezetői közölték, hogy egy bányászcsoport megakadályozta, hogy a lap megjelenhessen. Több tüntető és a bányászok követelték a Romania Libera, a Dreptatea, és a 22 című lapok betiltását. A Nemzeti Liberális Párt szerint az erőszakot a rendőrség fellépése váltotta ki. A párt tiltakozott székháza feldúlása miatt. Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke tiltakozott a párt székházának lerohanása, feldúlása miatt, továbbá amiatt, hogy lakásába bányászok behatoltak, értéktárgyakat vittek el. Hiába fordult a rendőrséghez, nem kapott segítséget. A Nemzeti Parasztpárt közleményben leszögezte: nem vett részt a zavargásokban, s elítél mindenfajta erőszakot, a középületek megrohanását is, tiltakozott székházuk jún. 13-án barbár módon történt megsemmisítése ellen. A Nemzeti Parasztpárt hangsúlyozta: hazugság, hogy székházukban kábítószert és benzines palackokat találtak. A Nemzeti Parasztpárt kérte a kormányt, távolítsa el a székházakba törvénytelenül behatolókat. A jún. 13-án történt összecsapások során a rendőrség 600 főt letartóztatott, az összecsapásokban 29 rendőr megsebesült.. /Bukarest, 1990. június 14. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1990. június 15.
Petre Roman miniszterelnök jún. 15-i nemzetközi sajtókonferenciáján a jún. 13-14-i eseményeket úgy jellemezte, hogy "a bandák világos, megfontolt terv szerint voltak megszervezve, méghozzá legionárius típusúan" - mondta, Iliescu elnököt idézve, aki a legionárius lázadásról beszélt. A csoportokat a társadalom söpredéke alkotta, amely természetes módon összezárult az akció sugalmazóival, akiket a törvényes rend ezen parazita társadalmi réteggel egyszerre kiküszöbölt volna - mondta a kormányfő. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1990. június 16.
Nem volna helyes, ha azt állítanám, hogy egy bizonyos politikai erő által szervezett összeesküvés volt - mondotta Petre Roman miniszterelnök sajtókonferenciáján, a jún. 13-i és 14-i szélsőséges csoportok támadására utalva. De kategorikusan kijelenthetem - tett hozzá -, hogy a bandák világos, megfontolt terv szerint voltak megszervezve. Cselekvési módjuk világosan bizonyítja, hogy akciójuk szervezett volt, méghozzá legionárius típusú. A kormány szempontjából a csoportokat a társadalom söpredéke alkotta. /Petre Roman miniszterelnök nemzetközi sajtókonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1990. június 20.
Ion Iliescut jún. 20-án beiktatták elnöki hivatalába, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ majd Iliescu kinevezte Petre Romant miniszterelnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1990. június 21.
Petre Roman miniszterelnök kolozsvári látogatásakor kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Európában a kisebbségeknek van-e egyeteme. A válasz messziről jött, írta Balázs Sándor. Egy Helsinkiben megjelenő svéd újság, a Hufvudstabsbaldet idei ápr. 28-i számában Egyetemet a kisebbségnek címen jelent meg egy írás, alcíme: Nyílt levél Románia finnországi nagykövetének. Petre Roman miniszterelnök interjút adott svájci és nyugat-német újságíróknak. Ebben szó esett a magyar kisebbség saját egyetemhez való jogáról. A romániai magyar kisebbségnek volt egyeteme Kolozsváron 1959-ig, amikor megszüntették azt. Petre Roman kijelentette, nem szándékoznak újraindítani a magyar egyetemet, Európában sincs ehhez hasonló megoldás. A svájci újságírók hivatkoztak saját hazájukra, de a román kormányfő azzal utasította vissza ezt az érvelést, hogy Svájc szövetségi állam. Nos, a nyílt levél írója Finnország példáját hozta fel. Finnország lakóinak 6 százaléka svéd és ennek a svéd kisebbségnek svéd nyelvű egyeteme van. A 297 ezer fős finnországi svéd kisebbség ráadásul nem él zárt tömbben /csak egy kis részük/, hanem szétszóródva az országban. /Balázs Sándor: Egy érv a Bolyai mellett. = A Hét (Bukarest), jún. 21./
1990. június 28.
Petre Roman miniszterelnök ismertette kormányának névsorát. A külügyminiszter: Adrian Nastase, védelmi miniszter: Victor Stanculescu, belügyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pénzügyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormány összetétele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Az előző, ideiglenes kormányban Sergiu Celac volt a külügyminiszter.
1990. június 29.
Petre Roman miniszterelnök jún. 29-én Svájcba utazott, hogy részt vegyen a Crans Montanaban rendezett, a kelet-európai változásokkal foglalkozó szimpóziumon. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
1990. június 29.
Kincses Előd 1989 őszén elvállalta a perbe fogott Tőkés László lelkész jogi képviseletét. A forradalom után a Nemzeti Megmentési Front, majd az Ideiglenes Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke lett. Márc. 19-én, a marosvásárhelyi pogrom idején arra kényszerítették, hogy lemondjon tisztségéről. Az RMDSZ szenátorjelöltként akarta indítani Kincses Elődöt, ettől a lehetőségtől azonban igazságtalan törvényszéki határozattal fosztották meg. Kénytelen volt elhagyni Romániát, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Vatra Romaneasca le akar számolni vele. Azóta nem tudott hazatérni. Kincses Előd a vele készült interjúban kifejtette, hogy minden bizonyítás nélkül Smaranda Enachét és őt megfosztották attól, hogy indulhasson a választáson. Kincses Előd hangsúlyozta: Európa felé nem lehet dorongokkal menetelni. A románok a márciusi eseményekért csak magyarokat és cigányokat tartóztattak le. Nemrégen volt egy újabb tárgyalás, ahol tizennégy magyart és hét cigányt vontak felelősségre. Közben a marosvásárhelyi gyilkosságoknak hat magyar áldozata volt és egyetlen román, aki napokkal később halt bele sérüléseibe. Kincses Elődöt megidézték a Maros megyei ügyészségre, ami azt jelentette, hogy a büntetés legalább öt év lehet, különben nem ez a fórum lett volna illetékes. Kincses Előd arról is értesült, hogy letartóztatási parancs van ellene. Iliescu elnök eltűrte a Vatra Romaneascát, sőt támogatta megerősödését. Súlyos felelősség terheli Iliescut és Petre Roman miniszterelnököt, amiért nem léptek fel a marosvásárhelyi erőszak ellen. Az sem lehet véletlen, hogy a Securitate régi tagjai és a leváltott pártvezetők éppen márc. 20-ig /három hónapig/ kaptak fizetést. Ezek az emberek újra akarták magukat hasznosítani. /Poór Csaba: Kincses Előd: Dorongokkal nem lehet Európa felé menetelni. = Magyar Hírlap, jún. 29./
